Egyenlő esélyű hozzáférés? - Siket és nagyothalló munkavállalók a munkaerőpiacon

Dátum: 2014-11-20


"Felfedezhető a pozitív változás, de ez még mindig nem elegendő"

A hallás- és látássérültek elhelyezkedési esélyeiben vannak bíztató tendenciák, de összességében elmondható, hogy Magyarország elmarad e területen az európai átlagtól, és sokat kell még tenni az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében. Már az általános iskolai oktatást is a vakok és siketek speciális szükségleteihez kellene igazítani, így lenne esély a későbbi továbbtanulásra és a vágyaiknak megfelelő elhelyezkedésre. A hazánkban működő szervezetek szakembereit kérdeztük a témában.

Alacsonyan kvalifikált munkahelyekben gondolkodnak

A legtöbb esetben a munkáltatók alacsonyan kvalifikált munkakörökben gondolkodnak, ritkán találkozni olyan lehetőségekkel, melyekben magas iskolai végzettséggel rendelkező hallássérült munkavállalót fogadnának, azonos teljesítménnyel, azonos bérezéssel. Legtöbb esetben kiemelten a siket személyek számára szakmunkát nem igénylő betanított munkát ajánlanak fel. "Felfedezhető a pozitív változás, de ez még mindig nem elegendő" - mondja Hangya Dóra, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége munkaerő-piaci referense. "Több esetben találkozunk olyan személyekkel, akiknek nincs meg a befejezett 8 általános iskolai végzettsége sem és munkatapasztalata sincsen vagy csak kevés. Az ő (re)integrálásuk a nehezebb kategóriába tartozik. Ezeket az embereket nem lehet egyik napról a másikra vissza-, vagy beilleszteni a nyílt munkaerőpiacra. A felmerülő igények mentén a szervezet célirányosan is segíti, fejleszti a siket és nagyothalló személyek álláskeresési technikáit. Számos szakmai és interaktív program, tréning és előadás jellegű program épít a munka világára az ország különböző pontjain működő szervezeteikben."

 A SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) adatai a saját tagjaira vonatkoznak: életkor szerint a tagok körülbelül 40 százaléka tartozik a még aktív korú 30-54 éves korcsoportba, ugyanekkora a létszáma az 55-70 éves korosztálynak is. Lényegesen kisebb számban van jelen a fiatalabb generáció, a 6-29 éves, körülbelül 14 százalékkal. A siketek és a nagyothallók arányát tekintve a tagságuk 30 százaléka siket és 70 százaléka nagyothalló. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a teljes lakosság körében hallássérült emberek száma 71 585 fő, közel 12 százalékuk siket ember, a fennmaradó 88 százalék pedig nagyothalló. Az aktív korúak száma 30 ezer főre tehető.

Hol helyezkedjenek el?

Gyakorlatilag bármilyen területen, aminek fókuszában nem egyértelműen a hallás áll. Érdemes itt kiemelni a munkakörelemzést, illetve a feladatok átvilágításának a szerepét. Sok esetben a siket és nagyothalló személyek rendelkeznek kész, egyéni, önálló megoldási stratégiával a munkafolyamatokat illetően, melyeket érdemes nyitottsággal, bizalommal fogadni. Számos alternatíva létezik: például az ügyintézés kapcsán lehet helyettesíteni a telefont olyan eszközökkel, melyek tökéletesen működnek az egyeztetések során. "2014 tavaszán pedig útjára indítottuk a KONTAKT Tolmácsszolgálatunkat is, amely egy Magyarországon újdonságnak számító, videó alapú tolmácsszolgáltatás. Ez lehetővé teszi a siketek és nagyothallók számára a jelnyelvi tolmács személyes jelenléte nélküli önálló ügyintézést, megkönnyítve társadalmi integrációjukat és növelve munkaerő-piaci esélyeiket. Ez a szolgáltatás gyakorlatilag lehetővé teszi a siket személyek számára is a telefonos kapcsolattartást." - mondja Hangya Dóra.

Az oktatást is a speciális szükségletekhez kell igazítani

"Vannak általában pályázati forrásokból megvalósuló képzések, melyek felhívásaival lehet találkozni, de ezek többsége általános célú felnőttképzés" - hangsúlyozta Hangya Dóra. "A képzésekkel kapcsolatban a legfontosabb, amit ki kell emelnünk az, hogy a siket és nagyothalló személyek esetében a fókusz az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A képzés, oktatási folyamat akadálymentességének hiánya az érintett személy lemorzsolódását, esetleg a teljes távolmaradását eredményezheti. A felnőttképzés korszerű elveivel kapcsolatban meg kell említeni az esélyegyenlőség elvét, mely kiterjed a felnőttképzési szolgáltatásokra is. A megfelelő, célcsoport specifikus, minőségi tanulást segítő szolgáltatások kínálata és azok igénybevétele komoly részt vállalhat a hátrányok leküzdésében, illetve mérséklésében. A másik nem elhanyagolható szempont, hogy ne legyen inkongruencia a tanulható szakmák és a leendő potenciális munkahelyek üzemorvosi alkalmassági vizsgálata között, mely a munkavédelem szempontjából releváns. A siket személyek az iskolázottság szempontjából elmaradnak más megváltozott munkaképességű célcsoportoktól, hiszen némiképp nagyobb arányban vannak, akik legfeljebb általános iskolát végeztek és kevesebben, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Ennek oka, hogy az oktatási intézmények többsége nem tud illeszkedni a hallássérült tanulók speciális szükségleteihez, a kommunikációs akadályok csökkentéséhez."

>> Tovább a teljes cikkhez

A SINOSZ további honlapjai

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÓ ÉS INFORMÁCIÓS IRODA

Munkaerő közvetítői engedély száma:
BPM/01/17253-1/2015-1004