Így dolgoz(z)unk mi! – Annamária

A SINOSZ 2013 óta működteti Akadályugrás nevű szolgáltatását, melynek célja a siket és nagyothalló álláskeresők és az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkaadók támogatása. Jelentős változásokat értünk el ezen az területen!
A pályaválasztás, az álláskeresés, a munkahelyen való megfelelés nem egyszerű dolog. Időnként mindenkinek jól jön néhány motiváló, bátorító szó. Arra gondoltunk, hogy elkészítünk egy olyan kisfilmet, mely 6 olyan siket és nagyothalló személyt mutat be, akik saját történetükkel, gondolataikkal, mindennapi helytállásukkal lelkesíteni/ösztönözni tudják sorstársaikat. Szeretnénk a nyilvánosságot vállaló, ambiciózus siket és nagyothalló emberek jó példájával bátorítani azokat, akik aggódnak amiatt, hogy a hallássérülésük hátráltathatja őket céljaik elérésében. Hitelesen, együtt mutatjuk meg a világnak és a sorstársaknak, hogy a nagyothalló és siket munkavállalók képesek sikeresen helytállni a munkában

Megkérdeztük Annamáriát, hogyan érzi magát a munka világában. Kértük meséljen nehézségeiről és sikereiről.

Diósi Annamária vagyok. Másfél éves koromban bizonyosodott be a súlyos hallássérülésem, ami 90-110 db-es hallásvesztességet jelent. A hallássérült okozhatja genetikai öröklődés, vírusfertőzés, antibiotikumok hatása, akut felső légúti megbetegedések. Nálam az utóbbi okozta a problémát. Sajnos a sok légúti megbetegedés sok sok arcüreg mosáshoz, fülfelszúráshoz és sok-sok antibiotikum szedésre vezetett, ami a szőr sejtek pusztulását okozta. A fülmögött végzett kétoldali műtét sem segített, így másfél éves koromban kaptam meg az első hallókészülékemet, és ezzel egyidőben kezdtek szüleim szurdopedagógiai foglalkozásokra hordani. A budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola gyakorló intézetébe jártunk heti rendszerességgel, Nagyné Győry Máriához, egészen az általános iskola kezdetéig, korai fejlesztésre. Ő segített megtanítani, hogy hallókészülékkel tudjam észlelni a külvilágot, meghalljam a hangokat, reagálni tudjak a világ jelzéseire.
A feladatokat hétről hétre egymásra építve megkaptuk, és otthon anyukámmal egész héten a következő órára készültünk. Ez rengeteg sok játékból, kirándulásból, élményszerzésből állt, amit én nem is tanulásnak, hanem a családommal eltöltött remek időtöltésnek, játéknak vettem. Szerencsére van kettő testvérem, nővérem, bátyám. Mivel kicsi a korkülönbség közöttünk, szinte mindig együtt játszottunk, így észrevétlenül is sok mindenre megtanítottak.

Milyen volt az iskolát, pályaválasztást érintő életutad? Kik voltak ebben segítőid, tanácsadóid? Hogy jött a grafika az életedbe? Miért ezt a szakmát választottad? Ha újra kellene választani, újra ezt a szakmát választanád?

A grafikát azért választottam, mert szerettem a digitális világot, gondolataimat ötleteimet képi világban könnyen meg tudtam mutatni.

Jelenleg a szakmádban dolgozol? Mivel foglalkozol?

Jelenleg szabadúszóként tevékenykedek, de mellette 20 órában dolgozom a COS nevű ruházati boltban eladóként, többek között azért is, hogy társaságban legyek.

Mennyire volt nehéz az álláskeresés, az elhelyezkedés? Szerinted milyen esélyei vannak ma egy nagyothalló személynek a munkaerőpiacon?

Nem volt egyszerű az álláskeresés, de aki valóban elszánt, az képes arra hogy megtalálja számára megfelelő munkahelyet.

Beleírtad az önéletrajzodba, hogy nagyothalló személy vagy? Ha igen, akkor miért, ha nem akkor miért nem?

Nem írtam bele az önéletrajzomba, mert akkor nem hívnak be állásinterjúra. Többféleképpen lehet értelmezni a hallássérülést, így meg akartam nekik mutatni, hogy bármire képes vagyok, kommunikálni lehet velem.

Jelenlegi munkád csapatban történik vagy egyedül, szabadúszóként dolgozol? Melyiket szereted jobban, melyik inkább a Neked való és miért?

Egyedül, és csapatban is dolgozom. Szeretek társaságban lenni, sokat beszélni, ezért nekem jobban fekszik a csapatmunka.

A halló munkatársak általában aggódnak, hogy hogyan fognak kommunikálni a siket vagy nagyothalló munkatársakkal. Hogyan működik jól a kommunikáció köztetek? Milyen nehézségek merülnek fel és azokat hogyan oldjátok meg?

Az  emberek általában mindenhol aggódnak, hogy hogyan értenek szót egy hallássérülttel. Mivel a hallássérülés mértékében széles határok vannak, így a hallássérült személytől is függ a sikeres kommunikáció. Mivel minden ember más más személyiségű, így ehhez a problémához is másként állnak hozzá. Van olyan ember aki empatikusabb, van olyan aki nehezen fogadja el a másságot. A sikeres kommunikáció nagyban függ a hallássérült személyiségétől is, hogy nyitott e, mer-e közeledni a munkatársak felé, barátságos-e. Igen sokszor jelent problémát, egy félreértelmezett mondat, egy félreértelmezett gesztus, mimika, de egy hallássérültnek sokszor kell a dolgok fölé emelkednie, elfogadóbbnak kell lenni, türelmesnek, alkalmazkodónak.

Hogyan tudja egy nagyothalló személy eredményesen kommunikálni a munkahelyén, hogy számára hogyan akadálymentes a kommunikáció? Mit javasolnál azoknak a sorstársaidnak, akiknek ebben nehézségei vannak?

Nagyon fontos, hogy azt a munkát, amit egy hallássérült végez, szeresse. Legyen a munkájában sikerélménye, folyamatosan képezze magát, evvel is megmutatva, hogy képes egy hallássérült is a fejlődésre, a megbízások elvégzésére. Ha a munkatársak látják ezt a fajta lelkesedést, akaratot, biztos, hogy elfogadóak lesznek. Természetesen nem mindegy, hogy egy hallássérült a kommunikációban milyen szinten áll, ha képes verbálisan kifejezni magát, ez könnyít a dolgon, de nagyban befolyásolja a személyisége is.

Kérjük, hogy mesélj el egy nehéz kommunikációs helyzetet, amellyel a munkád során találkoztál és azt hogyan sikerült megoldani?

A diplomáim megszerzése után, egy grafikai stúdióban helyezkedtem el. Mélyvíz volt számomra, mert egyből partnereket kaptam, akiket ki kellett szolgálnom. Mivel a telefonálás tőlem távol áll, így kértem, hogy a feladatokat
e-mailben küldjék meg. Ez nem mindig működött, mert sokszor volt  sürgős, azonnali munka, amit gyorsabb lett volna telefonon leadni. Így az egyik munkatársam segített be ezekbe gyorsan leadandó feladatokba.

Szerinted egy nagyothalló személy számára milyen az ideális, akadálymentes munkahely? Mi az első gondolatod ezzel kapcsolatban?

Ismét azt tudom mondani, szeresse a munkáját, élvezze, amit csinál, legyen nyitott, barátságos, elfogadó. Ha a hallássérült ilyen a munkatársai is elfogadják. Nem kell, hogy mindenkivel jóban legyen, de legyenek emberek akikhez tud fordulni bizalommal, akikben hisz, akik tudnak neki segíteni.

A „Hallod?” c. könyved nagy siker, kérjük, mesélj róla! (Hogyan született meg a könyv ötlete?  Miért pont az lett a címe? Hogyan épül fel a könyved? Miket találunk benne? Kiknek lehet hasznos ez a könyv és miért?)

A diplomamunkám témaválasztásánál az motivált, hogy néhány évvel ezelőtt a SINOSZ meghirdetett egy pályázatot a “Tudom, hogy én is képes vagyok rá” címmel, ahol példaképeket kerestek. Én is indultam a saját kis élettörténetemmel, és bekerültem a legjobb 10 közé. A pályázat előtt is segítettem a hozzám hasonló problémával küzdő embereknek, amikor csak tudtam, de a pályázat után még több inspirációt éreztem erre és kötelezettséget is. A könyvet óvodás korú gyermekek számára terveztem, de nemcsak hallássérült gyerekeknek, hanem ép hallóknak is. Hiszen a hallássérült gyerekkel ugyanúgy kell foglalkozni, mint a halló kisgyermekkel. Értelmi képességeit ugyanúgy kell fejleszteni, de tudatosabban, kisebb lépcsőfokok tervezésével, nagyobb türelemmel és sok sok ismétléssel, megerősítéssel.

A könyv címe magától érthetődön volt. Hiszen gyermekkorom fő szava ez volt. A hallásfejlesztés során és otthon a szüleimtől is folyton ezt hallottam, így természetes volt a címválasztásom. “Hallod?” Anyukámmal együtt dolgoztuk ki a témaköröket, a feladatokat, hiszen annak idején is együtt csináltuk végig a fejlesztést.

Olyan témaköröket választottunk, ami a gyermek érdeklődési köréhez közel áll, ami a közvetlen környezetükhöz tartozik, hiszen fontos, hogy a saját kis környezetében biztonságosan tudjon eligazodni. Ezekhez a témakörökhöz nagyon sok tapasztalati tevékenység is társulhat, amivel még jobban fejlődik a gondolkodása, a logikája, az ismeretanyaga. Ezek a témakörök a család, az évszakok, az állatok, a közlekedési eszközök, az egészséges táplálkozás, az érzelmek. A témaköröket feladatokra bontottuk, nehézségi szintekre. Általában környezetismereti témakört állítottunk a középpontba, de mindegyikhez társul más tevékenységi forma is. (pl. matematika, ábrázoló, alkotó tevékenység, irodalom, anyanyelvi nevelés) Kisgyermekkorban nagyon fontos a közvetlen tapasztalatszerzés, és az átélt élmények feldolgozása. Igyekeztünk minden témakörnél játékot, nagymozgást és finommozgást belecsempészni a gondolkodtató feladatok közé, ami fejleszti a memóriát, az emlékezetet, az ok-okozati összefüggések megláttatását és az értelmi képességeket. Nagy hangsúlyt fektettünk az érzelmi és szociális fejlődésre és a folyamatos anyanyelvi nevelésre, a szókincsbővítésre, és a hallásfigyelemre. Természetesen egy-egy témakör még számtalan feladatot, lehetőséget rejt magában, ezt a szülők és a pedagógusok kreativitására bíztuk. A feladatok irányjellegűek és a komplexitást hangsúlyozzák.

Mik a céljaid a jövőre nézve?

Szeptemberben házasodunk össze a párommal, és tervezzük a családalapítást. Újabb könyvkiadás is szóba jött, ami remélhetőleg hasonlóan sikeres lesz, mint a Hallod? című könyvem.

Te mit üzennél azoknak a munkaadóknak, akik még soha nem dolgoztak együtt nagyothalló személyekkel, miért nyissanak a nagyothalló munkavállalók felé?

Legyenek empatikusak, merjék felvállalni a fogyatékos emberek foglalkoztatását. Mielőtt nemet mondanak egy állásinterjú végén, legyenek kíváncsiak, hogy egy hallássérült mire képes, akarják megismerni magát a személyt is, ne riadjanak vissza az esetleges kommunikációs problémáktól. Kis türelemmel, odafigyeléssel egy hallássérült ugyanúgy képes a feladatok ellátására, mint egy halló kollégája. Ebben biztos vagyok!

Milyen gondolatot küldenél sorstársaidnak, ami szerinted fontos lehet. Hogyan tudják fejleszteni önérvényesítő képességüket? Hogyan lehetnek magabiztosabbak a mindennapokban, a munka világában?

Olyan nagy a világ, és olyan sok probléma van a világban és az emberekben. Ezek a bajok egyik embernél látványosak, a másiknál nem. A hallássérülés látványos dolog, nem lehet letagadni, de nagyon boldogan lehet vele együtt élni. Egy hallássérült is ugyanúgy mindenre képes, mint egy halló ember, csak többet kell érte tennie, küzdelmesebb az életútja. De akarattal, kitartással minden célt el lehet érni. Hinni kell magunkban, hinni embertársainkban. Szerencsés, ha egy család áll mögöttünk, és jó ha vannak olyan barátaink, akikre bármikor számíthatunk.