Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése kiváltható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával. 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást befizetésének kötelezettségét. 2010-ben a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedett. A rehabilitációs hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. Ennek összege a következőképpen változott:

Év Befizetendő összeg
2008 164.400 Ft/fő/év
2009 177.600 Ft/fő/év
2010-től 964.500 Ft/fő/év

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. Létszámon a – Központi Statisztikai Hivatal 3/2010.(IV. 2.) KSH közleménnyel közzétett munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti – tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedesjegy-pontossággal kell azt meghatározni. (Mmtv 23.§ (4)) Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis a részmunkaidőben foglalkoztatott személyt egész főnek kell tekinteni, arányosítást nem kell végezni. Az egy hónapnál rövidebb idejű keresőképtelenség időszaka is beleszámít a statisztikai létszámba, úgyhogy az 1 hónapnál nem hosszabb ideig táppénzen lévő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazási időszaka is kiváltási időszaknak számít.

Tehát a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani.

A statisztikai létszám számítása során nem kell figyelembe venni:

  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet (375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet) szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket
  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
  • A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkozott munkavállalót.

A munkaadót a rehabilitációs hozzájárulás kiváltására feljogosítja az a vele munkaviszonyban álló személy, aki:

  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult, azaz akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatóság állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy
  • vakok személyi járadékában részesül

A fentiek igazolására egy érvényes, a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, korábban Országos Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy Országos Orvosszakértői Intézet vagy MÁV Orvosszakértői Intézet által kiállított szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás, illetve egy Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat szolgálhat.

A foglalkoztatásnak havi átlagban, legalább 60 órát el kell érnie.

A munkáltató várható költségeinek és megtakarítási lehetőségeinek összehasonlítása

Cég átl. stat. állományi létszáma Köt. fogl. szint (5%) A cég kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának éves bérköltsége (101.500 Ft minimálbér+27% SZA) Rehabilitációs hozzájárulás éves összege a foglalkoztatás hiányában
8 óra/nap 6 óra/nap 4 óra/nap
Bér SZA Bér SZA Bér SZA
26 fő 1 fő 1.218.000 328.860 913.500 246.645 609.000 164.430 964.500
50 fő 3 fő 3.654.000 986.580 2.740.500 739.935 1.827.000 493.290 2.893.500
100 fő 5 fő 6.090.000 1.644.300 4.567.500 1.233.225 3.045.000 822.150 4.822.500
200 fő 10 fő 12.180.000 3.288.600 9.135.000 2.466.450 6.090.000 1.644.300 9.645.000

Forrás: NRSZH, 2014

Rehabilitációs kártya

A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók esetében releváns, mint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának egy új eszköze.

A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személyfoglalkoztatása esetén nem fizet szociális hozzájárulási adót. A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egy munkaadó a jogosult. A kedvezmény maximum a minimálbér kétszereséig érvényesíthető.

A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók számára  mindemellett még ott a lehetőség arra is, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztassanak a rehabilitációs hozzájárulás arányos csökkentésére, függetlenül a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs szempontú besorolásától.

Irányadó jogszabályok: 

  • 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)
  • 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
  • 33/2012. (XII.5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának, és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól.

További információk olvashatók az NRSZH tájékoztató anyagából:

Tájékoztató a rehabilitációs kártyáról 2014

Adókedvezmények

A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén

  • a társasági adó alanya az adózás előtti eredményét csökkentheti havonta, a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,
  • a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel,
  • A megváltozott munkaképességű vállalkozó adókedvezményt vehet igénybe egyéni vállalkozóként a saját maga után fizetendő adóból, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég tagjaként a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.
  • Nem minősül főállású kisadózónak a megváltozott munkaképességű magánszemélyek meghatározott köre, ebből adódóan a tételes adófizetési kötelezettsége havi 25 ezer forint (a főállású kisadózóké havi 50 ezer forint).
  • A rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásakor a munkaadó, az érintett személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

(Forrás: NRSZH, 2014)

Költségvetési támogatás

A hazai munkaerőpiac tekintetében mindenképpen beszélnünk kell az akkreditált munkáltatókról. Az akkreditált munkáltatók nagy számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A munkáltatók akkreditációját a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet és a 38/2012. (XI.16.) EMMI rendelet alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) végzi, ezen belül is a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály.

A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt az alábbiakban:

  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás)
  • Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogathatók.
  • a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
  • Ebben az esetben a munkahely-teremtési támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

Ezeket a támogatásokat akkor nyújtja a rehabilitációs hatóság, ha a munkáltató az új típusú komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

A kapcsolódó jogszabály első változatában az akkreditált foglalkoztatóknál megváltozott munkaképességű munkavállaló csak már a komplex felülvizsgálaton átesett személy lehetett. Azonban a komplex minősítések a vártnál lassabb ütemben folytak, éppen ezért nehézséget okozott az akkreditált foglalkoztatók számára ez az előírás. Ennek megoldásaképpen a 2013. évi XCVII. törvény 76. §-ban módosították a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet (A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet)..

Jelenleg a módosítás értelmében megváltozott munkaképességű munkavállaló lehet az, aki: 

a) aki az új komplex minősítés alapján rehabilitálható (minősítése: 31–60% egészség, B1, C1 kategória),

b) akinek rehabilitációja a komplex minősítés alapján nem javasolt (Minősítése: 1–60% egészség (B2, C2, D kategória), (2011. évi CXCI. tv. 25. § (1)).

Továbbá a 2011. évi CXCI. tv. 38. § (3) bekezdés alapján:

c) aki a 2011. évi CXCI. tv. 30. § (4)-(5). bekezdése, alapján rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban, vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesül (I-II csoportos rokkantsági nyugdíjas volt, vagy átmeneti járadékban részesült, III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri),

d) aki a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül (felülvizsgálatra vár, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig),

e) a rokkantsági járadékban részesülő személy a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.

Továbbá átmenetileg, az Mmtv. 26. § alapján kiállítható Hatósági Bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31.-ig az a munkavállaló is, aki

f) akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében a 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet alapján megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, és az a) b) c) d) e) pontok alá nem tartozik. (Ők 2014. január 1-től csak a Hatósági Bizonyítványban meghatározott egészségi állapot alapján foglalkoztathatóak tovább.)

A tranzit foglalkoztatás kifejezetten az akkreditált munkaadók számára nyújtható támogatási forma. Ennek célcsoportja a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásban részesülő személyek lehetnek.

Ugyancsak esetükben beszélhetünk a tartós támogatott foglalkoztatásról, melynek célcsoportja a rokkantsági ellátásban részesülő személyek köre.

 TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése c. kiemelt projekt

A TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése c. kiemelt projektet mindenképpen érdemes említenünk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban, hiszen ennek keretében lehetősége van a munkáltatónak a bérköltségek támogatásának igénylésére.

A projekt célcsoportja a rehabilitációs ellátásban és a rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek, akik foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatási maximális intenzitása 100% a munkáltató által kifizetett bruttó bér és az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség támogatásának feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen.

További információ a projekt honlapján: http://nrszh.kormany.hu/tamop-1-1-1-12-kiemelt-projekt

A TÁMOP 1.1.1-12/1 teljes humánszolgáltató csapata 2013-ban részt vett a SINOSZ szervezésében megvalósult érzékenyítő foglalkozásokon. A foglalkozások célja az volt, hogy a szolgáltató munkatársak birtokában legyenek azoknak az ismereteknek, melyek szükségesek annak érdekében, hogy a siket és nagyothalló személyek is egyenlő eséllyel élhessenek a projekt által kínált lehetőségekkel. A hiánypótló érzékenyítő foglalkozásokat 11 alkalommal, 9 helyszínen, összesen 238 fő részére bonyolítottuk le. 

Érzékenyítő foglalkozások képei:

Ha kérdése van, akkor keressen minket és vegye igénybe szolgáltatásainkat:

Munkaerő-piaci szolgáltatásaink