Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra vált, vagy 80 százalékos, illetve azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg a részére. További feltétel volt, hogy, amennyiben a fenti jogosultsági feltételeknek megfelelő személy intézményben van elhelyezve, az elhelyezés nem lehet térítésmentes.

A 417/2015. kormányrendelettel bevezetett, 2016. január 1-jétől hatályos módosított jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás – nem részesül.

A legfőbb változás a szabályozásban, hogy az ellátásra való jogosultság tekintetében nem kell vizsgálni, hogy az érintett személy teljesen munkaképtelen-e az ellátás megállapításának és a már korábban megállapított járadék felülvizsgálata esetén, a továbbfolyósításnak 2016. január 1-től a 70 százalékot elérő egészségkárosodás a feltétele. Fontos megemlíteni, hogy a 25. életév előtt fennálló 70 százalékos egészségkárosodási feltételnek folyamatosnak kell lennie. Abban az esetben, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 70 százalékot, akkor az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Jó tudni!

Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

  • Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?

A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

  • Mennyi arokkantságijáradék összege?

rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

  • Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Akkor, ha

– a jogosult részére nyugellátást, állapítanak meg, vagy

– ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

  • Ki terjesztheti elő az igényt és hol?

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.

Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány, kitöltésével érvényesíthető, amelyekhez mellékelni kell:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),
  • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
  • továbbá közölni kell az igénylő azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, és gondnokolt esetében mellékelni kell a gondnokrendelésről szóló határozatot.

A rokkantsági járadékot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.

Vonatkozó jogszabály: 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet